Kategória: Anime, Naruto

Sorozat: nincs

Korhatár: 12 (ez nem vészes csak a formalítás kedvéért)

Főszereplők: Sasuke Uchiha, Sakura Haruno

Figyelmeztetés/műfaj: Szereplők Halála, Dráma, Romantikus

Fejezetek: 1

Befejezett?: Igen

Feltöltve: 2009. 01. 04 1:02

Egyetlen mód                    by: Micha-chan

Egy fiú fut végig az erdőn. Zihálva rohan teljes erejéből. Ez eső ruháit áztatja. Félelemtől égő arcán esőcseppek hidege érezhető. Nagyon rossz előérzete van. Eddig egészen nyugodtan ment. De akkor hirtelen bevillant egy félelmetes rémkép. Egy rózsaszín hajú lány. Koporsóban. Azt hitte, kiugrik a szíve.  „Csak álmodtam! Csak képzelődtem! Semmi nem fog történni vele!” gondolkodik idegesen a fekete haj fiú.

Pont 2 éve ment el. Azóta legyőzte Itachit és Orochimarut. Úgy gondolta, hogy most végre visszatérhet és elmondhatja a szeretett lánynak igaz érzéseit. És bocsánatot kérhet tőle. De most a rémkép halálfélelembe kergette. Meglátta Konoha kapuit. A tetején a viharos szél össze-visszaráncigált egy fekete zászlót. A fiú megintcsak megrémült. Agyában zakatoltak a gondolatok: „Mi? Sakura?! Mi van vele? Csak nem ő? De soha! Azt ígérte, hogy várni fog! Talán megelégelte a várást. Vagy talán küldetésben… De lehet hogy nem is ő!? Nem értem! Tudnom kell! Tsunade-sama tudja!”

Berohant a nagykapun. Tsunade irodája felé vette az irányt. Az utcán nem volt senki. Mindenki behúzódott az eső elöl a házukba. Átölelik párjukat, miközben a melegen és vidáman pattogó kandalló tűz előtt két kisgyermek játszik. Vagy éppen kedvesüket ölelve alszanak. Csak páran nem. Fontos dolguk van. Sasuke se érezheti az otthon megnyugtató melegét.

Naruto és Hinata, Shikamaru és Temari, Sai és Ino, Tenten és Neji, Tsunade, Kakashi és még sorolhatnám.  Ők mind bent toporzékolnak az irodában, fekte ruhában és várják az 5. hokage parancsát.

-A temetés tegnap volt, a végrendeletét mégis csak most olvasom fel. Sakura kérésére.-, Hinata már csak csöndesen sírt, fejét Naruto vállára hajtva. Ő átkarolta kedvesét és nyugtató szavakat suttogott a fülébe. Tenten, Ino és Temari szeméből is folytak a könnyek. Őket is párjuk vigasztalta. Persze a fiúk is sírtak. De rajtuk nem látszott meg annyira. Ők nem szipogtak, és nem törölgették szemüket. Csak hagyták a sós könnyeget lefolyni az arcukon.

-Akkor kezdeném.-, mondta újra az ötödik, s kinyitotta a borítékot. Egy másik boríték és egy levél esett ki belőle. A levelet kezdte olvani Tsunade.

„Kedves Barátaim!

Nagyon hiányozni fogtok. Emlékezetes volt számomra mind a 18 év. 1 éve szüleim halottak. De legjobban Sasuke hiánya emészt….”

Ekkor egy fiú megzavarta az olvasást.

-ÁLJ!-, kiáltott Sasuke.

-Mi? Sasuke?-, kérdezte meglepődötten Naruto de a többiek arcán is látszott a meglepetés. Naruto legszívesebben nekitámadt volna a fiúnak, de Sakurát tiszteletben tartva csak ennyit sziszeget:

-Szemét!

-Tessék? Mi történet? Mi az, hogy fekete minden? Valaki meghalt? „Csak nem ő? Csak nem igaz volt a látomás?”-, kérdezgette ijedten a fiú.

-Sakura.-, mondta Tsunade.- Egy éve halottak a szülei. És két napja megölte magát. December 29.-én. Miattad!

Sasukéval forogni kezdett a világ. „Miatad” Ez a szó teljesen megijesztette.

-Mi… Miattam?-, kérdezte vissza.

-Most olvasom a végrendeletét. A temetés tegnap volt. Ha két nappal előbb érsz ide megmentheted, volna.-, mondta a súlyos szavakat Tsunade.

-Ez a tiéd! Neked szól.-, adta át a bórítékot a fiúnak. Elkezdett remegni Sasuke. Félt tőle nagyon.

Szép kacskaringós betűkkel rá volt írva:

                            „Sasukének! Egyenesen a kezébe.”

Szédülve dőlt le az egyik székbe. Majd kinyitotta a levelet.

„Sasuke!

Remélem te, olvasod el a levelem. Én szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek és imádlak halálomon túl is. Még ha te nem is viszonzod. Örökké szerettelek és vártalak két éven át. Tartottam magam, de ennyi volt. Nem bírtam tovább. Most biztosan nevetsz és örülsz, hogy nem zavarlak többé. De csak rád merem bízni a titkom.

Fel lehet ébreszteni engem! Egyetlen mód!

A borítékban van egy fiola. Abban a vérem van. Ezen kívül a kés, amivel megöltem magam.

Ha az újév kezdetének első percében a halott testem szemébe csöppented a vért. Aztán saját véredből is egy keveset. Aztán pontosan éjfél után egy perccel megcsókolsz felébredek. De ha egyetlen másodperccel előbb vagy később teszed, meg akkor nincs több esélyed, és nem leszek újra élő.

Arra kérlek Sasuke, hogy ha nem szeretsz, ne tedd meg! Mert akkor újra megölném magam, ha viszont szívből és igazán szeretni tudnál, akkor megteheted.

                                                          Őszinte szeretettel: Sakura.

A fiú felpattant.

-Mennyi az idő?-, kérdezte meg ijedten.

-A toronyóra ott van a temetőben.-, bökött a fejével hátra az öreghölgy. Az óra fél 12-öt mutatott.

Sasuke kirohant. „ A francba! Fél órám van!” Elrohant a saját házába. Felkapott egy ásót és berohant a temetőbe. Már 10 perc eltelt. És elkezdett ásni. Már csak öt perce maradt. Verejtékezve ásott tovább. Mikor az ásó megkoppan valamin. Lehajolt és leemelte a koporsóról a tetőt. Olyan volt mit a rémképben. Arca sápadt. Bőre hideg. Kiemelte a lány holttetéstét a sírból és megölelte. Aztán hirtelen eszébe jutott hogy neki még dolga van.

-Megmentelek Sakura!-, jelentette ki a fiú. A lány vérét tartalmazó fiolát elővette és óvatosan kinyitott a lány szemét. Halálos hályog volt rajt. Félelmetes volt, de Sasuke nem ijedt meg. Belecsöpögtette a vért a szembe. Megszólat az éjféli harangszó. Majd elővette a kést és megvágta kézfejét. A vércseppek a lány arcára hullottak. Könnycseppekkel keveredve. Sasuke könnycseppjeivel.

De aztán a lány szemébe is hullott két vércsepp. A fekete hajú fiú az órájára kapta tekintetét. ”10…9…8…7…6…5…4…3…2…1… MOST” A fiú arcához emelte a lányt fejét és megcsókolta. Hosszú, szenvedélyes csók volt, amire már rég vártak mindketten. Közben Sasu remegett és sírt. Félt nagyon, hogy talán nem sikerült. Mikor a levegőhiány miatt elemelkedett a lánytól. Ránézett az órájára: 00: 03 De mégsem történet semmi. Megijedt.

„Nem sikerült? Késtem, vagy siettem?” zakatoltak a gondolatok a fejében. Rájött, hogy nincs több esély, és mégsem sikerült. Kezei közül kiesett a lány. A fiú, pedig csak elfordult és sírt.

-NEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-,kiáltott.

Ekkor egy gyenge érintést érzett a vállán. Azonnal felismerte.

-Sakura…-, suttogta maga elé.

-Igen.

A fiú azonnal megfordult. Két smaragzöld szemmel találkozott. Sasukének ez a látván csodás volt mindennél.

-Sakura!-, kiáltott fel és megcsókolta a lányt- Ne ijessz megtöbbé. A frászt hoztad rám! Azt hittem, hogy elveszítelek örökké! Pedig én…én szeretlek!

-Én is…!- mondta a lány meghatottan.

Narutoéknak mindent elmondtak, hogy mit történt. Boldogan él minden pár. Bár Sasu minden egyes nap bocsánatot kér Sakurától. De ő már rég megbocsátott. A történtekre rá 2 évvel Sasuke megkérte Sakura kezét. Most, hogy már mindent elfelejtettek, ami 6 évvel ezelőtt történet, boldogan élnek 2 gyermekükkel.

Köszönöm a fígyelmet: Micha-chan voltam!

Ha tetszet dobj meg pár kommenttel!

Lesz még több történet is!

                                    Arigatou! Micha-chan